Szakdolgozatom ( 2009 június , Ajka-Szent Györgyi Albert SZKI -felsőfokú akkredtiált csecsemő és kisgyermekgondozónő képzés)

ZÁRÓDOLGOZAT













Gaál Dorina
Ajka, 2009.

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola,
Szakiskola és Kollégium
Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó
felsőfokú akkreditált szakképzés







Konfliktuskezelés a bölcsődében


















Konzulens: Rénes Klára

Gaál Dorina
Ajka, 2009.




"Egy konfliktust harccal megoldani annyit jelent, mint a régi konfliktust
újabbakkal elmérgesíteni."






„A konfliktusok megoldásának módszere nem a frontális ütközés, hanem haladás a konfliktusok mellett, miközben megtanuljuk azt kezelni, s lassan magunk mögött hagyni.” (Bruce Lee)






„ A konfliktus az élet luciferi eleme”



Tartalomjegyzék

Témaválasztásom indoklása

1. A Konfliktus fogalma

1.1 A konfliktusok feltehető okai kisgyermekkorban

2. A konfliktusok lejátszás módja

3. A konfliktusok tartalma

4. A konfliktusok szerkezete

5. Védekező (elhárító) mechanizmusok

6. A konfliktus megoldásainak lehetőségei

6.1 Meggyőzés

6.2 Rábeszélés

6.3 Befolyásolás
7. A bölcsőde bemutatása
8. Gyermekek közti konfliktus
9. Szilárd, Virág, Kata bemutatása
10. Szilárd és Virág; Kata és Virág – konfliktusa

11. Gondozónő bemutatása: Jutka néni

12. Mit tesznek a gondozónők a konfliktusok megelőzése érdekében?

13. Mint leendő gondozónő, hogy oldom meg az adódó konfliktusokat?

14. A gyerekek viszonya hozzám egy adott konfliktus helyzetben

15. A Konfliktus megoldása után érződő kapcsolat az érintett személyek között
16. A gyermek mennyire érti a konfliktust?
17. A gyerekek, hogy oldják meg egymás közt az adódó konfliktusokat ?

18. A konfliktus átélése


18.1 Gyerekként
18.2 Gondozónőként

19 . Összegzés
20. Mellékletek
21. Felhasznált irodalom


Témaválasztásom indoklása


Bölcsődei gyakorlatomat Veszprémben a Módszertani bölcsődében töltöttem az V/ B pavilonban, ahol, mint mindenhol a világban, a társasági életben szemtanúja voltam a konfliktusnak, ami leginkább meglátásom szerint a gyerekek között bontakozott ki, de néha még a gondozónőjükkel is konfliktusba keveredtek. Az akaratuk érvényesítése miatt, ami nagyon jellemző e korosztályra, mert nem tud még a követelményekhez alkalmazkodni.
Azért választottam ezt a témát a szakdolgozatom témájaként, mert szeretnék betekintést nyerni egy adott konfliktusba. Szemlélve figyeltem okait, kezelésének, megoldásának lehetőségét. Ami korántsem egyszerű feladat sem a gondozónőnek, s magának a gyermeknek sem, senkinek. Kíváncsi voltam, hogyan lehet benne lenni vagy szemlélni, ezért kezdtem utána járni ennek. És hát nem utolsósorban, azért is, mert ebben a szakmában (ami egy hivatás számomra) szeretnék elhelyezkedni a későbbiekben. Sok tanulság és tanács tárult elém, ami elősegíti majd a gyermekekkel való együttműködés örömét.
Mióta tanulom a pszichológiát érdekel a tantárgy és mindig tovább bővítettem tudásom az utána olvasással, ami magával ragadta a gondolataim. Ezzel is így voltam… Sokat olvastam a gyermeki viselkedésformákról, közlésformákról. Az iskolánkba ellátogatott Dr. Bagdy Emőke előadása nagyon nagy segítséget nyújtott számunkra, főleg nekem, mert behatóbban most én foglalkozom a pszichológiával, mivel konfliktus szülhet agressziót is. De mivel 3 éves kor alatt nem beszélünk agresszióról, ezért annak csak előjelei jelentkeznek a kisgyermekeknél.

1. A konfliktus fogalma


Konfliktus: összeütközés, összecsapás, nézetkülönbségek két vagy több ember között, megjelenhet a vélemények, az értékek, az indítékok különbségeként.
Akkor keletkezik, ha a két felet, egymást kizáró célok vezetik a konfliktus börtönébe, és egyik csak a másik kárára győzhet. Ilyen szituáció a mindennapos élet során folyamatosan létrejöhet. A társadalomtudományok egyik leggyakrabban vizsgált területe.

Formái:

 létrejöhet egyének
 kisebb csoportok
 családok
 de nagyobb egységek pl. országok között is
Mindenhol vannak konfliktusok. Leggyakrabban negatív jelzőt kap maga a fogalom, mert sok bajt és problémát okozhat, de előnye is van, mivel előrelépést hozhatnak régóta megoldatlan kérdésekben, sokkal jobban kifejezhetik a résztvevők akaratukat, igényeiket. A helytelenül megoldott konfliktusok viszont rendkívül befolyásoló tényezője az emberi kapcsolatok romlásának.
Külső konfliktus: amikor az egyén a környezetével kerül összetűzésbe-nem negatív jelenség
Belső konfliktus: személyiségen belül egyidejűleg két ellentétes és közel egyenlő erősségű igény, kívánság, vágy, törekvés és tiltakozás ütközik össze-nem negatív jelenség.
A konfliktusok enyhíthetők, részint átalakíthatók úgynevezett konstruktív konfliktusokká valamint átvihetők kevésbé romboló területekre. A szociáldarwinizmusban élethalálharcként jelenik meg. Ha két nézet közötti különbség a személyek ellentétévé válik, akkor harcról beszélünk, aminek a célja a másik legyőzése. Korábban a konfliktust egyértelműen negatívnak tekintették és elkerülését ajánlották, ma a változás lehetőségét látjuk a konfliktusban.
Rendkívül fontos a konfliktus helyzet felismerése (nem lehet elbagatellizálni) ha a gyermekek között alakul ki várjuk, hogy feltétlenül be kell-e avatkozni. Ha nem, a gyermek megtanulja a konfliktus kezelését. Ha be kell avatkozni figyelmeztetem a szabályokra, ha az elég a gyermek tanult belőle. Ha ezek nem mennek, a konfliktus helyzetből való kiemelést választjuk. Az értékek konfliktusa esetében a „ hogyan” és a „ mi legyen” körül zajlik a vita. Ha sikerül bebizonyítani, hogy az értékek eltérése nem az elzárkózás, kizárás és a másik lebecsülésének ideológiai indoka, hanem a valóság sokszínűségére adott kulturális reakció.


1.1 A konfliktusok feltehető okai kisgyermekkorban


A gyermekek konfliktusaira nagyon helyes ok lehet, a dackorszak kialakulása is.


Dackorszaknak az 1-3 év közötti időszakot nevezzük. Ezeket az éveket a váratlanul előtörő heves érzelmi megnyilvánulások jellemzik és a belőlük keletkezett konfliktusok nemcsak a szülőknek megterhelők, hanem a gyermeknek is. A kisgyermekkor sajátos fejlődési szakasza.
Lényegében két tényező vezet a környezettel szemben kifejlődő konfliktushoz: a kisgyermek tudatára ébred rohamosan fejlődő fizikai és értelmi képességeinek, amelyet a környezet, elsősorban a hozzá közel álló felnőttek egyre inkább korlátok közé szorítanak, ugyanakkor nem akar a csecsemőkor kényelméről olyan mértékben lemondani, ahogyan azt szülei most már elvárják tőle.
A kisgyermek egyre inkább megéli a korlátozást és a fokozódó követelményeket, ezek ellen igyekszik tiltakozni a rendelkezésére álló eszközökkel: neveletlenséggel, engedetlenséggel, daccal, dühkitörésekkel. Az ilyen reakciók fajtája és hevessége a gyermek személyiségétől, jellemétől és adottságaitól függ, nagyon nagy különbségek lehetnek. Ezenfelül erősen befolyásolja a dackorszak sajátságait a szülők magatartása és a gyerek lázadásával szemben tanúsított reakciója; sokan nehezen viselik el, hogy addig kétségbevonhatatlan tekintélyük egyszerre romba dől; a gyermek ebben a korban tapogatja ki hatalma határait. Ha a dackorszak jelenségei nem szélsőségesek, a kisgyermek lelki fejlődésén belül fellépő normális szakasznak kell elfogadni, ennek megfelelően viselkedjenek a szülők. A túlzások felbukkanása arra is utalhat, hogy a gyermeket nevelő felnőtt magatartása hibás.
Nagyon rövidlátó és ostoba dolog volna a kisgyermek rohamosan fejlődő akaratát szigorú intézkedésekkel megtörni vagy elnyomni; de ugyanakkor hiba volna túlzottan engedékeny és főképpen következetlen módon a gyermek minden kívánságát teljesíteni. A túlzott szülői szigor eredményes lehet: a gyerek látszólag megtörik, makacssága felszín alá kerül, hogy aztán később hatalmasan megbosszulja magát; a következetlen engedékenység pedig a szülői tekintély azonnali elvesztését eredményezheti, a családban mindenben a gyerek parancsol ezután. A szülők első nevelési erőpróbája a dackorszak, meg kell találniuk az arany középutat, a szeretetteljes következetességet. Ha a szülők orvosukhoz fordulnak tanácsért, az orvost alaposan meg kell ismertetni a család belső szerkezetével és életével.
Az időjárás változás nagyon nagymértékben befolyásolja a kisgyermekek életét-viselkedését is. Borzasztóan megviseli őket is. Ezért ők is nyűgösebbek lesznek ez által, több vita-probléma- konfliktus alakulhat ki köztük. Tapasztaltam is gyakorlatom során ezt, mikor Virág nem engedte megnézni a póniját a többieknek. Ő aznap mindenért sírt. Ha reggel már rosszul ébred az is oka lehet, ha nyűgös. Mi felnőttek is, ha rosszul ébredünk, vagy ha front van, frusztráltak vagyunk egész nap. De minket felpörgethet pl. egy jó kávé. De a gyerekek nem tudják magukat jobb állapotba hozni, ha nyűgösek.


2. A konfliktusok lejátszás módja


Harc: Akkor kezdődik, amikor a másik fél visszaüt. Kiváltó ok itt már nem nyer jelentést, hanem mindinkább az kerül előtérbe, hogy a felek a harcot nem tudják befejezni és nincs már semmi cél előttük, csak egyre jobban belebonyolódnak. Nem lehet győzni itt, nem nyernek semmit, inkább veszítenek a presztízsben, biztonságérzetben.

Játszma: Az ellenfelek nem egymás nyílt és erőszakos megsértésére törekszenek, hanem, hogy túljárjanak valahogy az eszén. A tudatosság jellemzi őket. Itt se lehet nyerni, mert nyerni csak együttműködve lehet.

Vita: A játszmánál sokkal kedvezőbb és célszerűbb lejátszás mód a nyílt vita, amelyben megegyezést és alkut köthetnek a felek egymással.
A megegyezés különböző stratégia szerint működhet:
 indító ajánlat vagy alternatív ajánlat
 kölcsönös engedmény
 hosszabb távú stratégia kialakítása
Problémamegoldó stratégiát is be lehet vetni, aminek a lényege, hogy közösen megbeszélik a konfliktus tárgyát és közös erővel mindent elkövetve próbálják mindkettőjük számára kielégítő megoldást megtalálni. Ez biztos alapot jelent a megegyezéshez.
A vitát nem szabad összekeverni a veszekedéssel!


3. Konfliktusok tartalma


 A javak birtoklása körül kialakuló konfliktusok
 Ízléskülönbözőségből adódó konfliktusok pl. egyik családtag szereti a másik meg nem a macskát
 Értékütközések miatt kialakuló konfliktusok, melyek feltételezik az alapvető nézetek, vélemények, ideológiák ütközését pl. konzervatív és liberális pártok konfliktusa
 Tények és hitek kérdésében kialakuló konfliktusok pl. két szemtanú mást mond a gyanúsítottról
 Viszonykonfliktusok, melyek adott emberi kapcsolat természetére utalnak pl. ki legyen egy kapcsolatban a domináns


4. A konfliktusok szerkezete


 Valóságos konfliktus- nehéz megoldást találni rá, az átélt érdekellentétnek valóságos tárgyi alapja van pl. egyugyanazon állásért vívott harc a felek között
 Esetleges konfliktusok – az érdekellentét megoldható volna, de a felek ezt nem ismerik el
 Áthelyezett konfliktusok- nem a konfliktus valós tárgyában érződik az ellentét, hanem áthelyeződik valami semleges dologra pl. párkapcsolatban meglévő veszekedések apró dolgokon, holott nem is az a baj
 Átirányított konfliktusok – az ellentét nem a valóságos résztvevők között alakul ki pl. a férj hazaviszi a munkahelyi problémáját és családtagjain vezeti le a dühét
 Lappangó konfliktusok – amikor két ember már majd megöli egymást a szemével annyira mérgesek egymásra, de nem megy át nyílt konfliktusba
 Álkonfliktus - amik a konfliktust indokolhatják, de egyben megoldást is jelenheti, de a felek számára ezek nem ismertek és így tovább szítják. Melynek megoldása kevésbé lehetséges a félreértések, sértődések, féltékenykedések miatt.


5. Védekező (elhárító ) mechanizmus (felnőttek esetében inkább)


Az ember gyakran kerül akadályoztatott helyzetbe és él át különféle konfliktusokat, gyakran érik sérelmek, kudarcok. Ezek a negatív élmények feszültséggel járnak és kibillentik a belső egyensúlyt. Komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a belső egyensúly helyre álljon, és a feszültségek megszűnjenek, vagy legalábbis csökkenjenek. Ennek érdekében alkalmazzuk az ún. védekező mechanizmust, amelyet a szociális tanulás eredményeként sajátított el.
Védekező mechanizmus (az én-egyensúly védelmi eszközei): A feldolgozás a negatív élmény okozta feszültségnek tevékenységi erővé való átalakítása, valamilyen hasznos tevékenységbe való „belefeledkezés”.

A feldolgozás fajtái: A munkában és a fantáziában való feszültség levezetés (indulatainkat valamilyen képzeleti képbe fordítjuk). Mindkettő megoldási mód megfelelő eljárásnak bizonyulhat, mert mire a fantáziálás végére érünk, indulataink csökkenek vagy meg is szűnnek.

Vannak, akik nem ezeket, a módszereket részesítik előnyben a feszültség megszűntetésére, hanem a mások számára kevésbé ártó én-védelmi eszközöket használják. Mint pl. az elfojtást, kivetítést, ésszerűsítést, sajnáltatást valamint a visszacsúszást, áttolást, elszigetelést.
 Az elfojtás a vágy megszüntetésével oldja meg a személyiségben keletkezett konfliktust. Ebben az esetben minden olyan dolgot, amit negatív élményként éltünk meg elfelejtünk. Az önfegyelmezés nagyon nagy szerepet játszik itt és kiszorítjuk a tudatból, úgy hogy ne emlékezzünk rá, ezáltal megkönnyebbülést érezhetünk.

 A kivetítésnél (projekció) megtagadott lelki késztetéseinket, érzésinket másra helyezzük át, benne vesszük észre, amit eredetileg magunkban éreztünk, de nem vállaltunk fel. Ezt azok alkalmazzák, akik mindig másban keresik a hibát és saját portájukon nem néznek körül.

 Ésszerűsítés (racionalizálás) az elhárítás azon módja, amikor
hihető magyarázatot próbálunk adni vagy keresni bizonyos kínos helyzetekre, sikertelenségekre. Olyankor lép életbe ez, amikor valamilyen elképzelésünk meghiúsul és ez által, a kudarc vállalása alól akarjuk felmenteni magunkat.

 Visszacsúszás (regresszió) a konfliktushelyzetből való menekülésnek az a módja, mikor fejlettségünknél alacsonyabb szintű viselkedést produkálunk, annak érdekében, hogy mindenki velünk foglalkozzon. Itt a szeretet kierőszakolása a cél. Ezt főként akkor szoktuk alkalmazni, ha egy adott problémát nem tudunk megoldani, mert elégtelennek érezzük hozzá testi v. szellemi erőnket. Ilyenkor olyan magatartást mutatunk a többiek felé, amellyel alkalmatlanságunkat bizonyítjuk be. Csökkenti a lelki terhet, de ha alkalmazása rendeszessé válik, magányossághoz, negatív életérzéshez vezethet. S ez már ártalmas, mert így nem csak az egyén sérül, hanem környezete is.

 Sajnáltatás olyan viselkedése az emberiségnek, amiben a másikból segítséget, részvétet váltunk ki, amit másmilyen eszközökkel nem tudnánk kiváltani. Ez a viselkedés már gyermekkorban kialakul bennünk. Ez a megoldás gyermeteg megoldásnak számít. Többek között a kéregetők, álnyomorékok alkalmazzák ezt társadalmunkban. Aminek célja bűntudat ébresztése.

 Áttolásról, akkor beszélünk, amikor vágyaink megvalósítását, igényeink kielégítését valamilyen ok miatt el kell halasztanunk. Az elhalasztás hiányérzetet kelt bennünk, ezért ez kárpótlásra szorul. A pótlás többségébe az eredetihez hasonló dologgal történik. Pl. a pótcselekvés

 Elszigetelés (izoláció) olyan esetekben beszélhetünk erről, amikor valamely negatív késztetésről leválasztjuk az indulat elemet, majd a szándék és a leválasztott indulat közé egy semleges- többnyire értelmetlen dolgot iktatunk be, pl. lépésszámolás

6. A konfliktus megoldásainak lehetőségei

6. 1 Meggyőzés


Olyan közlési folyamat, mint a beszélgetés, vagyis közlőből-közleményből és befogadóból áll. A közlő kitüntetett szerepet kap, mivel ő meghatározott hatást akar elérni a befogadóban. Célja elérésének érdekében a meggyőzés eszközeit kell alkalmaznia.
Meggyőzés eszközei:
 A közlőnek tudnia kell önmagát a befogadó szemével látni, ha elsöprő sikert akar elérni.
 Hétköznapi ésszel is rájöhetünk- a hatást illetően a közlő megítélése a végső állapot. A megítélés mindenekelőtt a közlő hitelére vonatkozik. A hitelesség két tényező összességéből adódik:

1. Hozzáértés pl. tájékozottság, tekintély, elismertség, sikeresség.

2. Megbízhatóság

A közlő kapcsán két jellegzetes hatás bizonyul sikeresnek:

 A „dicsfényhatás”- annyit jelent, hogy nem muszáj a tökéletességre törekedni, mivel a tudat kipótolja a hiányokat. Teljes mértékben kisugárzik a közlőre a pozitív hatás.
 A másik közlési hatás lényege, hogy a befolyásolás tulajdonképpen érzelmi módon történik. A közlő eredményes munkájának feltétele még, hogy milyen szándékot tulajdonítanak neki a befogadók. Megeshet az is, hogy a közlő rá akarja a saját akaratát erőltetni a befogadóra. Ebben az esetben a hatás fordított „bumeráng jellegű” lesz.
Ha egy közlőt emberbarátnak, önzetlennek, segítőkésznek, elveiben határozottnak látunk, az nagyban elősegíti a közlés sikerét.

6.2 Rábeszélés


Mindhárom fogalom tulajdonképpen majdnem ugyanazt takarja, de mégis van köztük különbség. Meg kell itt is győzni a befogadót, kész érvekkel rábeszélni a közlő álláspontjára. De figyelembe kell venni, hogy semmiképp ne legyen erőszakos, és ne tukmáljuk azt.
Nincs kizárva, hogy a befogadók az adott témában egyéb közlőkhöz is fordulhatnak illetve a téma nem elég új ahhoz, hogy ne lennének a befogadókban saját ismeretek, tapasztalatok, akkor célszerűbb kétoldalú közléshez folyamodni. Ilyenkor ugyanis az ellenérvek áramlása ellenőrizhető és tudatosan semlegesíthető.
A kockázatos lehet akkor a hatás, ha a közlő túl nagy feszültséget ébreszt a hallgatókba, ezáltal már nem tud uralkodni az elszabadult érzelmek felett. De az se jó, ha túl óvatos, mert akkor meg a kívánt tömeghangulat nem születik meg.

6.3 Befolyásolás

Befolyásolás: amit valaki abból a célból indított útjára, hogy szándékolt hatást váltson ki a közlés befogadójából, hallgatójából, nézőjéből. Nagyon tudatos művelet, aminek elkezdése előtt nem árt bizonyos alapelvekre gondolnunk.
„Ha befolyásolni akarunk másokat, akkor olyan képességek illetve vélemények irányában kell ráhatást gyakorolnunk, melyek értékelésére nincs biztos tapasztalati támpontjuk az embereknek, nincs kellő támaszt nyújtó hozzáértésük.”
Fel kell mérnünk azokat a területeket, amelyek kapcsán lehetősége, értelme van a befolyásolásnak.



7. A bölcsőde bemutatása

A módszertani bölcsőde 1979-től üzemel, a városközpontban található Veszprémben a Cserhát lakótelepen. A bölcsőde 5 pavilonból áll, amelyek fűzér szerűen kapcsolódnak egymáshoz. Déli fekvésű, egy völgyben helyezkedik el, a közlekedés szempontjából is ideális.
A bölcsődék területi elhelyezkedésük alapján a város valamennyi lakótelepén élő gyermekek ellátását biztosítani tudják. Bölcsődéinkben egységes szakmai elvárások érvényesülnek a szakszerű gondozás - nevelés területén, kiemelt szerepet kap a gyermekközpontú pedagógiai megközelítés. Gyermekképünk: a harmonikusan, sokoldalún fejlődő gyermek, aki testileg és lelkileg egészséges, szociálisan kompetens. Nyitott az őt körülvevő környezet ingereire, kitartó, aktív és tevékeny.
Az épületnek két fő bejárata van. Ezek alkalmasak a babakocsival érkezők számára is.100 férőhelyes, pavilononként két csoport van, létszámuk kb. 10-13fő. Így, 4 gondozónő biztosítja a gyerekek szakszerű gondozását. Minden csoportszobából közvetlenül a teraszra ki lehet menni, valamennyi pavilon részére az udvari játék lehetősége biztosított. A szülők és a gyerekek a semleges folyosóról jutnak be az átadóba, innen fürdőszobába és a gondozási egységbe. A csoportszobák üvegajtóval kapcsolódnak egymáshoz. A csoportszobák területe 40m2, az ideális hőmérséklete a szobahőmérséklet. A csoport szobák tágasak, világosak, a bútorok és a tárgyak a gyerekek életkorának megfelelő nagyságú. A nyitott polcokon számukra elérhető magasságban olyan játékok találhatók, amelyek főként műanyagból, fából készültek. pl. autók,vonatok.
Minden gyermeknek saját jellel ellátott zárható szekrénye van. A két csoportszobát beépített szekrény választja el egymástól. A szekrény egyik fele nyitott polc, ahol a játékok, könyvek találhatók. A másik fele zárt rész, ahol ágyneműk találhatók. Az ételt tálaló kocsin szállítják először az egyik majd a másik szobába. A csoportszobában ki van alakítva egy főzősarok, ahol a gyerekek az otthon látott főzés mozdulatait tudják gyakorolni. Ezen kívül, egy babasarok, ahol öltöztethetik és játszhatnak a babákkal.
A szobában található még egy kis heverő, amit a szerepjátékokhoz és pihenésre használnak. A csoportszobából kilépve a fürdőbe lépünk. A helyiség kövezete csúszásmentes, könnyen tisztítható.
Az udvart kerítés veszi körül, a fák nyújtanak árnyékot a nagy melegbe. A pavilonhoz tartozik még egy homokozó is, amit biztonságosan kialakított fakeret védi valamint 2 kis faházikó. Az udvarra a csoportszobából közvetlenül, az átadóból pedig közlekedő folyosón keresztül jutnak ki a gyerekek. Az időjárás ellen mozgatható, esőálló ponyva védi a teraszt. A játszókert alapterülete 10m2/ gyerek. A játszókert funkciója a gyerekek szabadlevegőn történő játékához szükséges mozgástér biztosítása.
A terasznak olyan nagynak kell lennie, hogy biztosítani lehessen a gyermekek szabadban történő altatását.


8. Gyermekek közti konfliktus


Nagyon sok minden van, ami miatt kialakulhat köztük a konfliktus. De fő ok a játékokért vívott harcuk. Mindig mindenki a másik játékával szeretne játszani, mert kíváncsi és felkelti az új játék az érdeklődését. A másik ok lehet, amikor az egyik gyermek az otthoni játékát beviszi a csoportba. Mivel egy újdonság, új játék és mindenki szeretné legalább megnézni esetleg kipróbálni. De ezt a tulajdonosa nem engedi. Ebből irtó nagy csetepaté szokott létrejönni.
Ilyenkor a gondozónő leül mellé vagy leguggol hozzá és elmagyarázza neki, hogy csak akkor hozhat be bármit is a csoportszobába, ha engedi a többieknek is, hogy legalább megnézzék. Hasonló esetben az érintett kisgyerek is kíváncsian fut oda ahhoz a társához, hogy mi újat hozott be a csoportba és meg szeretné nézni ő is. Ha ezt megfelelően megértette a gyermek, akkor a továbbiakban zökkenőmentesek lesznek az ilyen szituációk. Egyik nap szemtanúja voltam, hogy Virág elhozta magával a póniját egy babahordozóval, mutogatta mindenkinek, futkosott vele, felhívta ezzel a többi társa figyelmét. Persze az összes gyerek szerette volna megnézni mi jót hozott. De ő nem engedte még megnézni nekik se. Nyugtalan volt, amit sírásával jelzett. Odament hozzá a gondozónő és megkérdezte tőle, „miért sírsz Virág? ”, elmondta hüppögve, hogy meg szeretnék nézni a póniját. Elmagyarázta neki Erzsi néni, hogy ha behozza a csoportba, akkor meg kell mutatni nekik és ők is játszhatnak vele, máskülönben ki kell vinni a csoportból. Ez a csoportban egy elfogadott szabály, hogyha a csoportba az otthonról hozott játékot valaki behozza, akkor a többieknek is megmutatja.
Virág nem fogadta el ezt a szabályt. Megoldásnak az bizonyult ez esetnél, hogy megkérte Virágot, hogy tegye ki a kosarába „aludni” a pónit. De megígérte, hogy alvásnál behozhatja magával a csoportba. Ez véleményem szerint célszerű megoldás volt, mert Virág rövidesen bekapcsolódott a többiek játékába és helyre állt a csoport belső nyugalma is. Így Virág is kiszakadt egy olyan görcsös szituációból, amiből másként nem tudott volna kikeveredni. A másik szempont, hogy a többi gyermek így nem vitázott ezen, így érdeklődésük más felé orientálódott. De Virág viselkedésének hátterében aznap az is közre játszott, hogy nyűgösen is jött be reggel. Ilyenkor felfokozott a problémák és konfliktusok sora.

9. Szilárd, Virág, Kata bemutatása


A gyerekek bemutatásánál szeretném azt feltüntetni, hogy milyen volt a beszoktatásnál és milyen most a gyermek a társaival, gondozónőjével. Milyen konfliktusa volt a gyermeknek.

Szilárd (Sziszi): 2006. 09. 11-én született Veszprémben. A bölcsődei felvétele pedig 2008. 09. 16-án történt. A jele a csoportban az alma.
Eleinte nehezen vált el a szüleitől, de ahogy teltek a napok egyre hamarabb megnyugodott. Nem engedte, hogy megvigasztalják, vagy felvegyék, egyedül vigasztalódott meg. Az idő múlásával Sziszi egyre közvetlenebb lett, miután elment anyukája, utána megfogta a gondozónője kezét. Otthonról hozott motorral sokat motorozott és az odarohanó gyerekeknek nem adta oda.
Nagyon okos és fejlett kisfiú Szilárd, de állandó jelleggel társai ellen fordul, a társainak elveszi játékaikat, szétrombolja az általuk épített várat, vagy csak beleköt a társába. Ennek oka feltehetőleg, az otthoni helytelen nevelés. Erre utal Sziszi viselkedése. Amin lehet korrigálni, ha megtanulja a helyes viselkedési szabályokat. De volt már több alkalommal olyan szituáció, hogy megütötte kisebbik társát, mondták neki a gondozónők, hogy „Nem szabad” megértette és odament és megsimogatta- bocsánatot kért tőle.


Virág: 2006. 09. 11-én született Veszprémben. A bölcsődei felvétele pedig 2008. 09. 16-án történt. A jele a csoportban a gomba.
Virág beszoktatása alatt több alkalommal volt beteg, de ez nem befolyásolta a folyamatot. Nagyon alkalmazkodó, kiegyensúlyozott, jó kedvű, mozgékony kislány. Nagyon jó kapcsolata alakult ki a felnőttekkel, mindenkire hallgatott, szóval irányítható volt. Nagyon szeretett a kiscsapnál pancsolni, kezével mutatta meg, hogy nyissuk meg a csapot. Öltözésnél nagyon segítőkész, mutatta, hova kell a cipőt felhúzni. Minden érdekli, ami körülötte történik. Figyelte társai tevékenységét is. Mostanra már nagyon nagylány lett, értelmes. Sokat beszélget a felnőttekkel, társaival, szívesen énekel és hallgatja a furulya szót, az udvaron általában motorozni szokott, de sok minden mást is szívesen csinál pl. babakocsizik, konyhában főzőcskézik, orvososat játszanak. Elhatározásaihoz, elgondolásaihoz erősen ragaszkodó, vezérszemélyiség a csoportban. Konfliktusait ez váltja ki valószínűleg a társaival.

Kata: 2005. 12. 13-án született Budapesten. A bölcsődei felvétele pedig 2007. 08. 02-án történt. A jele a csoportban a cseresznye.
Kata nagyon mozgékony és elven kislány volt már beszoktatása alatt is. Nagyon kötődik a felnőttekhez, főleg édesapjához. Nagyon sokat emlegette édesapját, mindig mutatott az ajtóra, hogy „ apa-apa”. Ha valami problémája volt vagy nem tudta megmondani, akkor mutatta mit akart. Fejlett és értelmes kislány ő is. Nagyon jó étvágya volt már neki akkor is, volt, hogy szinte habzsolta az ételt. Ritkán kért segítséget, egyedül evett már és a WC- használat is önállóan ment neki. Minden lekötötte figyelmét, bár még csak rövid ideig. De ez az idők folyamán nagyon sokat fejlődött. Talán ő az egyedüli a csoportban, aki végig tud hallgatni egy mesét és oda is figyel. Vitái abból adódnak, hogy neki is határozott elképzelései vannak, amihez ő is erősen ragaszkodik.


10. Szilárd és Virág; Kata és Virág – konfliktusa


Szilárd és Virág: Az udvaron játszottak a gyerekek, többsége motorozott, mert nagyon szép idő volt. Itt, is mint mindenhol a játékok miatt veszekedtek. Behozta a másik csoportból a bölcsődébe Panna a motorját valamint a nagyméretű motorok miatt folyt állandó jelleggel a harc. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy osztozni kell a dolgokon, ebben a gondozónők és otthon a szülők segítenek. Épp Virág motorozott rajt, mikor Szilárd odament hozzá és megütötte, ő visszaütött és ez így ment egy darabig, addig, míg elkezdett sírni. Odafutott a gondozónő és megkérdezte tőlük, mi történt, miért sír Virág. Elmesélte, hogy Sziszi odament és megütötte a motorért. A gondozónő nem tett mást, mint elmagyarázta Sziszinek, hogy nem szabad bántani a gyerekeket, felkínált neki más játékot- homokozást. Megbeszélte vele, ha Virág leteszi a motort, akkor ő játszhat vele. Sziszi ez által megnyugodott.

Kata és Virág: Ők a csoportszobában való játékidő alatt vesztek össze a babakocsin. 2 fonott babakocsi van a csoportszobába, egyikkel Regina játszott, másikkal először Virág és odament hozzá Kata, aki el akarta tőle venni. De Virág nem engedte, húzták-ráncigálták a kocsit, közbe Kata megütötte Virágot, majd ő visszaadta és Kata kezdett el sírni. Meghallotta a gondozónő, aki épp a reggelihez készülődött elő, de folyamatosan oda- oda pillantott rájuk, hogy minden rendben van-e. Majd odament hozzájuk, leguggolt és megkérdezte, mi történt. „Ki vette el a helyéről a babakocsit” kérdezte a síró Katától. Kata hüppögve mondta, hogy én. Ami nem volt igaz, mert Virág játszott vele. Majd megkérdezte a többi gyereket is, hogy történt. A többi gyerek is, mondta, hogy Kata ment oda Virághoz, és ő ütött először.

A gondozónő elmagyarázta neki, hogy nem szabad így viselkedni. Ha szeretne, valamit kérje el a másiktól, vagy ha letette, ő játszat vele. Felajánlott neki egy másik játékot és elment gyurmázni az asztalhoz. Kata töprengett , majd lefeküdt az ágyra nézelődni.

11. Gondozónő bemutatása: Jutka néni

Mindhárom megfigyelt gyermekem gondozónője Jutka néni, aki 10 éve dolgozik ebben a bölcsődében és 20 éve van ezen a pályán. Jó kedélyű, vidám, nyugodt gondozónő. Munkáját szívvel- lélekkel végzi. Nagy jelentősége van a saját gondozónő rendszernek, mert fokozott figyelmet fordít, a saját gyermekeire valamint jobban ismeri a gyermek szokásait.

12. Mit tesznek a gondozónők a konfliktusok megelőzése érdekében?


A kisgyermekek már a bölcsődébe kerüléskor a határokat, szabályokat a napi gyakorlat során megtanulják. Megbeszélik a gyerekekkel, hogy a nem megengedett viselkedése helyett, milyen viselkedést fogadnak el, pl. a szobában, nem lehet futkározni, de ha kimennek az udvarra ott igen.

Nagyon fontos, hogy elegendő időt töltsenek a szabadban, mert akkor sokkal nyugodtabbak és fáradtabbak lesznek. Délután könnyebben elalszanak.
A gondozónők rendszeresen, a napirendnek megfelelően biztosítják koruknak, fejlettségüknek megfelelő mozgást. Általában a kertben, a szabadban, de ha az időjárás nem engedi (szakadó eső, szélvihar, köd, -5 C- nál hidegebb) akkor is kerítenek alkalmat és lehetőséget a mozgásra.
Ilyenkor a gondozónő mozgásos játékot kezdeményez, amely során nyugodtan lehet ugrálni, mozogni kicsit még a szobában is. (A mondókák, dalok révén a beszéd, ritmusérzék is fejlődik.) Ilyen mondóka lehet, pl. Ugráljunk, mint a verebek, Mackó-mackó ugorjál.

A gondozónő folyamatosan felkínálja a játék lehetőséget, kikészíti, az asztalra a játékhoz az eszközöket Pl. kirakja a gyurmát és a formákat, sodrófát hozzá valamint a festéket egy másik asztalra és a kivágott formákat. Így a gyermek kedve szerint, ahhoz ül le, amivel épp szeretne foglalkozni.
Frissítik a játékkészletet, a régebben használtakat újra előveszik, és ezzel próbálják lekötni őket, hogy ne unatkozzanak. Amiket, pedig már meguntak és nem játszanak vele, azokat elrakják, és később előveszik.
Ha egy gyermek, egy elfogadott viselkedési szabályt többszöri kérés ellenére sem teljesít (szórja a játékot, lökdösi társait), akkor kiemelik abból a helyzetből, és más tevékenységet ajánlanak fel neki.
Sziszi esetében, mivel ő elég verekedős, szereti erőszakkal elvenni másoktól a játékokat, így nála az egyetlen járható út és megoldás, a türelem és odafigyelés. Törekedni kell, előtte észrevenni, mielőtt konfliktusa kialakulna. Sokat kell vele beszélgetni, és figyelni mi mindent tett jól és motivációként ezt a viselkedését megdicsérni. Ez őt nagyon ösztönzi máskor is jót cselekedni és akkor nemcsak büntetések sorát éli át.

13. Mint leendő gondozónő, hogy oldom meg az adódó konfliktusokat?


Sokat tanultam és tapasztaltam gyakorlatom során, hogy miként oldhatom meg a konfliktusokat. A legjobb és bevált módszernek nekem a másik játék felajánlása bizonyult. Ami, persze nem mindig sikerül, de ilyenkor is ki kell minden esetleges megoldást próbálni. Megpróbálom megbeszélni vele, hogy most a másik társa jásztik vele egy kicsit, és nemsokára ismét játszhat vele. Ez a megoldás is, két esélyes lehet, mert vagy elfogadja, vagy másik tevékenységet váalszt. Ilyen esetben még szoktam alkalmazni az ének-zenei tudásom. Leülök közéjük és megnyugvást próbálok elérni a furulyaszóval. Mostanában ő maguk kérik ezt tőlem, nagyon szeretik, úgy érzem. Itt ebben bölcsődében láttam először ezt a megoldást egy problémára és nagyon ötletesnek bizonyult én is alkalmaztam és bevált. Ha a gyermek sír, mert esetleg összeveszett társával vagy csupán anyukája hiányzik neki, nyűgös, ilyenkor a játék telefont felajánlom neki, hogy beszélje meg anyukájával. Mondja, neki mennyire hiányzik, maga az a tudat, hogy „anya”, már megnyugvást ad neki.


14. A gyerekek viszonya hozzám egy adott konfliktus helyzetben


A gyerekek nagy része betartja az általam kért szabályokat. Bár ők a saját gondozójukhoz vannak szokva, bár még nekik is van, hogy konfliktusuk lesz egymással. De vannak gyerekek, mint pl.: Kata, Sziszi, Ákos és olykor még Virág is, akik bármit mondok, nem tartják be azonnal. Majd néhány perc múlva megteszik, amit kérek tőlük.
A szabályok betartatása az a pont, amit még nagyon sokat kell gyakorolnom.
A gyerekek kérték, hogy furulyázzak nekik. Ennek nagyon örültem, hogy szeretik, mert én is szeretek nekik furulyázni, olyan jó érzéssel tölt el, mikor látom rajtuk, hogy élvezik. Elővettem a furulyám és mikor már meglátták nálam, futottak hozzám és leültek körém. Mindenki mellettem akart ülni, hogy jobban hallják. Mondtam nekik, hogy mindenki ugyanúgy fogja hallani. Virág nem fogadott szót és elkezdte lökődni a kis Bogit, hogy menjen arrébb. Szóltam neki, hogy „Virág! Ne lökődd Bogit, ő még kicsi és mindenki hallani fogja”. Ő mintha mit se mondtam volna, teljes erőből nekiment és fellökte. Szegény Bogi sírni kezdett. Megkérdeztem Virágot, erre most mi szükség volt. Nem mondott semmit. Közelebb hívtam és elmondtam neki, nem szabad ilyet tenni, mert ő még kicsi és fáj neki, meg mást se lökünk fel. „Szeretnéd hallani a furulyát?” Azt mondta- igen. „Jó, de akkor, ha szeretnél ülj le ide szépen mellém vagy szeretnél mást játszani?” Nem, hallgatni szeretném.


15. A Konfliktus megoldása után érződő kapcsolat az érintett személyek között

A konfliktus megoldása után általában ugyanolyan a kapcsolat, mint előtte. De, volt már rá példa, hogy feszült volt a hangulat köztük, esetleg nem is játszottak egy darabig együtt. A három jó barát esetében is így történt: Martin, Ákos, Zsombor. Valószínűleg valamin összekaptak, és társféltékenység is volt a háttérben és nem játszottak Zsomborral. Ákos és Martin elvonultak az udvar másik felére játszani és egyedül hagyták Zsombort. Aki sírni kezdett, odamentünk és megkérdeztük tőle, miért sír, és mint kiderült, azért, mert nem játszanak vele a Martinék. A gondozónő odament Martinékhoz és megkérdezte, miért sír. Felajánlotta, hogy együtt játszani mennyire jobb.

16. A gyermek mennyire érti a konfliktust?


Minden gyermek másként éli át és másként ért meg egy konfliktust vagy problémát. Mitől függ ez? – egyéniségtől - személyiségtől, fejlettségtől valamint életkori sajátosságtól és az eddigi tapasztalataiból. De van olyan gyermek is, aki megérti a tiltást, de annál inkább azt teszi.

17. A gyerekek, hogy oldják meg egymás közt az adódó konfliktusokat?


Többféleképpen oldják meg egymás között az adódó konfliktusokat. De koruknál fogva gyakori, hogy testi erővel: megütik egymást, meghúzza a haját vagy meglöki-ellöki. Még nem tudják kellőképpen kontrollálni érzelmeiket és erővel akarnak úrrá lenni rajt. De később, mikor már megtanulják a szabályokat és a helyes magatartási formákat, akkor megbeszélik egymás között, hogy most „Te mész egy kicsit a motorral, én addig homokozok, aztán majd cserélünk”.
Van, hogy egymásnak mondják, hogy nem szabad megütni a másikat, mert fáj neki. Itt nem is arról van talán szó, hogy nem értik a gyerekek, hogy ha megüti, társát az nem fáj neki. Hisz ő is tapasztalta már, ha ő kerül ilyen helyzetbe és ő kap az ütésből, akkor neki is ugyanúgy fáj, mint társainak.
Itt véleményem szerint, arról lehet szó, hogy némelyik gyermek nem ismer más lehetőséget arra, hogy megszerezzen valamit csak az erőszakot. Mit tehetünk ez érdekében?- Nos, talán csak annyit tudunk tenni, hogy megismertetjük vele, azokat a megoldási stratégiákat, amik nem szülnek erőszakot. Ilyen például, amit sok más kis társa nagyon jól alkalmaz, megbeszélik, hogy ki mikor játszik vele és nem lesz vita belőle. Vagy úgy, hogy odamegy hozzá és elkéri tőle, had játsszon ő is kicsit a játékkal illetve együtt is játszhatnak.

18. A konfliktus átélése


18.1 Gyerekként


Minden gyermek másként él át dolgokat. Valamelyik gyermek fel sem veszi tragikusan, nem is sír, magába fojtja. Ez a legrosszabb, ami történhet velük, mert ez sokkal súlyosabb lelki problémát okozhat a későbbiekben. De van, amelyik nyíltan mutatja, hogy őt mekkora „veszteség érte”, sír és elmeséli mi történt vele és ő is megkapja a megfelelő megnyugtatást a gondozónőtől.

18.2 Gondozónőként


Náluk is személyiség függő. De ők mindig azon az állásponton voltak, vannak és lesznek is mindig, hogy csökkentsék az esélyét a konfliktusoknak. Ezt megfelelő tárgyi feltételekkel, helyes és nyugodt csoportlégkör kialakításával és a helyes konfliktusmegoldás ismétlésével, amit a gyermekek megtanulnak. Segítséget adnak a szülőnek, hogy hogyan kezeljék az otthoni konfliktusokat.

19. Összegzés


Szakdolgozatom témájaként, azért választottam a konfliktuskezelést, mert kíváncsi voltam, hogy élik át a gyermekek ezeket a pillanatokat az életükben, miként lehet megelőzni vagy csökkenteni kialakulását. Megfigyeléseim alatt, sok tanúbizonyságra tettem szert, milyen is közelről, szakmai szemmel figyelni és értékelni egy konfliktushelyzetet. Nagyon sok tapasztalatot nyertem, ami elősegíti majd a későbbi munkámat a gyerekkel való közös együttműködésben.
Jobban elkezdtem utána járni, miért is alakulhat ki egy adott konfliktus a gyerekek között, hogy oldják meg ezeket egymás között, valamint hogy oldják meg a gondozónők. Miként élik át a gyerekek és gondozónők. Mennyire értik a kialakuló konfliktust, és hogy viselkednek a vita után egymással. Számomra ez a szakma egy hivatás, és elkövetkező életem ennek a szakmának szentelem. Mint leendő gondozónő, hogy oldom meg a civakodó gyermekek szituációit, mit kell még tanulnom, ahhoz, hogy elnyerjem a megfelelő tekintélyt a gyermekek életében. Mivel a tekintélyem, a megfelelő szakmai tudásom mögött lapul. Most, még, mint tanuló, hogy viszonyulnak hozzám a gyerekek egy adott konfliktushelyzetben, mennyire tudom szakmai tudásom alkalmazni velük szemben.

„Soha semmi jó nem születik az erőszakból.” (Martin Luther)


„A béke fontosabb minden igazságnál; és a béke nem az igazságért van, hanem az igazság van a békéért.”
(Martin Luther)
20. Mellékletek

21. Felhasznált irodalom

1. Csepeli György- A hétköznapi élet anatómiája- Kossuth Könyvkiadó 1986


2. Dr. Szabó István- Bevezetés a szociálpszichológiába- Nemzeti Tankönyvkiadó 1994


3. Pszichológia jegyzeteim


4. Szociálpszichológiai alapismeretek- Nagy és Társa Nyomda és Kiadó Kft Budapest, 2005